Heather Wiebe könyve Benjamin Britten zenéjére néz, hogy tisztázza a kulturális megújulás háború utáni brit vízióját. A zenei kultúra és az 1940-es évektől az 1960-as évek elejéig tartó brit újjáépítési projekt közötti kereszteződéseket vizsgálva ez a tanulmány azt kérdezi, hogy a gesztusok a múlt felé hogyan tárgyaltak a helyreállítás és a megújulás kérdéseiről. A második világháború után a zene a történelem és a közösség újrafogalmazásának kiváltságos helyévé vált, de a múlt zenei igénybevétele a gyász és a veszteség kérdéseit is felvetette. Hogyan alakult ki a hang mint történelmi tárgy, mint az emlékezet és a mágia helyszíne? Wiebe ezt a kérdést a források széles skálájával kezeli, a tervezési dokumentumoktól az újságírásig, a nyilvános szertartásokig és az irodalomig. Középpontjában azonban Benjamin Britten művei állnak, amelyek mind a távoli zenei múlttal, mind a háború utáni újjáépítés kulcsfontosságú epizódjaival foglalkoznak, beleértve a brit fesztivált, II.Erzsébet koronázását és a Coventry-i székesegyház újjáépítését. Britten nyugtalan múltja : hang és emlékezet a háború utáni újjáépítésben.